Retro Rpg

Retro Kincsek 22. - Empire of the Petal Throne

2021. június 08. 16:00 - Barnabas Birkas

Tékumel világa, az "elfeledett Tolkien" szerepjátéka

ept_01.jpg

Első Megjelenés: 1975 

Az első találkozásom Tékumel világával egy igazi "Hát ez meg mi?" pillanat volt: egy régimódi, kissé kaotikus rendszer, egy nagyon furcsa és színes környezettel, amin érződött, hogy RENGETEG munka van benne. Ahogy egyre több és több könyvet találtam hozzá az internet bugyraiban - ha létezett is már ekkor a The Trove oldala, én még nem hallottam róla - úgy lettem egyre bizonytalanabb, hogy ez most igazából egy regényfolyam, szerepjáték vagy nyelvészeti mű. Végül meg kellett állapítsam, hogy mindhárom.

ept_02.jpg

M.A.R. Barker, az "elfeledett Tolkien"

Muhammad Abd-al-Rahman Barker (született Phillip Barker) az urdu nyelv és a dél-ázsiai tanulmányok professzora volt, aki már az 1940-es évektől írogatta saját világát és annak nyelveit. Az '50-es években a különféle egyetemi magazinokon és fanzinokon keresztül olyan írókkal levelezett, akik nagy hatással voltak a fantasy irodalom alakulására, a Berkeley egyetemen pedig az északamerikai bennszülött Klamath nyelvről írta disszertációját, beleértve mítoszaikat, legendáikat és meséiket, elkészítve a nyelv szótárát és nyelvtankönyvét is. Később Indiában áttért az iszlám hitre és az dél-ázsiai kultúrák kerültek érdeklődése középpontjába.

A szerepjátékokkal akkor került közelebbi kapcsolatba, amikor Minneapolisban (ahol 1972-től tanított) találkozott Mike Momarddal, a D&D egyik eredeti tesztelőjével és végig nézte, ahogyan mások játszanak. Ennek hatására készítette el 1974-ben a Tékumel világában játszódó Empire of the Petal Throne (EPT) szerepjáték első, saját maga által kiadott változatát, részben a D&D-n alapuló vagy azok által inspirált szabályokkal. Dave Arneson, a D&D egyik alkotója később Barkert és a Tékumelt a kedvenc kalandmesterének és szerepjátékának nevezte.

Idővel azután Gary Gygax is felfigyelt a játékra és az Empire of the Petal Throne lett a TSR harmadik szerepejátéka, amit nem a D&D egyik világaként, hanem az eredeti rendszer csiszolt változatával adtak ki. Az együttműködés nem volt hosszú életű, Barker úgy érezte, hogy a világa nem kap elég figyelmet a TSR-nél, így több másik kiadót is megjárt a játék, ahogy a hozzá általa írt regények is.

Az Empire of the Petal Throne világát, Tékumelt többen Tolkien alkotásához hasonlították, nem is feltétlenül a hozzá írt regények száma miatt, hanem a megalkotott világ mítoszainak, kultúrájának és társadalmának összetettsége és kidolgozottsága miatt. Nyelvészként Barker kompletten megalkotta a világában használt nyelvek közül a legfontosabbat, a Tsolyánit és a többiről is írt számos vázlatot. Bizonyos értelemben véve az Empire of the Petal Throne az, ami Középfölde lenne, ha Tolkien maga írt volna belőle szerepjátékot.

Minden nagyszerűsége egyben a játék legnagyobb gyengéje is, hiszen olyan mértékben kötődik a tradíciókhoz, hogy sosem tudott igazán nagy tömegeket meghódítani, sok játékost elriasztott a hatalmas, több ezer oldalnyi háttér, az új nyelvek, civilizációk és fajok.

ept_03.jpg

A Világ

Az EPT esetében már azt is nehéz meghatározni, hogy most fantasy, science fantasy vagy science fiction környezetről beszélünk: a kiindulópont ugyanis a mi jövőnk egy távoli pontja, több ezer évvel a mi időnk után.

ept_04.jpg

Ekkor fedezték fel a földi kutatóhajók Nu Ophiuchi (másnéven Sinistra) csillagát és a körülötte keringő bolygókat, köztük az élettel bíró Tékumelt. A világ atmoszférája, flórája és faunája nagyon ellenséges volt, így a kolonizálók kiterjedt gyarmatosításba kezdtek, a planétát a lehető legjobban a Földhöz igazítva (átformálták a légkört, új állatokat és növényeket terjesztettek el, a forgásidőt 365 napra állították stb.) Az eredeti élővilágot csupán apró rezervátumokban őrizték meg, ide értve a bennszülött, intelligens Ssú és Hlyss népeket is. Tékumel az emberiség - és a velük szövetséges többi idegen, csillagjáró nép - egyik nyaralóvilága lett, ipartelepek helyett strandokkal és a pihenést szolgáló létesítményekkel.

Azután valamikor az 1120. évszázadban valami történt, és az egész csillagrendszer egyszer csak egy zseb-dimenzió foglya lett: az égről eltűntek a csillagok, az egész bolygót vulkánkitörések és földrengések rázták meg. A rezervátumaikból kitörő őslakosok fokozatosan visszahódították világuk egy részét az emberektől, ám azok csupán visszaszorultak, el nem buktak. A fejlett technológia pótalkatrészek és a javításukhoz szükséges szaktudás hiányában hanyatlásnak indult, ráadásul a bolygó természeti kincseit a kolonizálás első szakaszában már kitermelték, így számos fém, például a vas, szinte alig volt fellelhető. Az emberiség fokozatosan a barbárságba süllyedt, eljött a Sötétség Kora.

ept_05.jpg

A játék jelene több tízezer évvel később játszódik, mikor Tékumel elszakadás utáni történelme már olyan hosszú és olyan sok letűnt kultúrát és elbukott birodalmat rejt, mint bármelyik, a miénktől független fantasy világ. Már nem is emlékszik senki, honnan jöttek az emberek, a modern technológia mitikus varázslat, és az utolsó repülő szerkezeteket használó seregre is már csak a Sárkánykirályok Koraként emlékeznek, az írott történelem hajnaláról. A Halászkirályok korától az Első Birodalmon át egészen a jelen Második Birodalmáig vezet az út, amit Barker alaposan felvázolt a könyvben, az egyes szakaszokhoz megadva még bibliográfiát is, sőt, még az adott könyvek tsolyáni nevét is feltüntetve (például az Első Birodalom koráról szól a "Gupaggáli nga Shshi", vagyis az Őseinek Hatalma kötet).

 

Karakteralkotás és Rendszer

A EPT karakteralkotása könnyedén indul, hiszen a Jellem (a Jó vagy a Gonosz isteneit szolgálod-e) és a nem (a  legtöbb társadalom patriarchális, bár a nők elérhetnek egyfajta férfijogúsítást) kiválasztása után három "hivatás" közül választhatunk: ez a Harcos, a Pap és a Varázsló. Persze itt is létezik számos más szakma, de ahogy a könyv is írja, aligha akarunk egy szakácsot játszani Jakalla egyik piacán, ha lehetünk katona a császár légiójában.

ept_06.jpg

Ezt követően meg kell határozni az Alap Tehetségeket (vagyis a főjellemzőket). Ezekből hat van: Erő Intelligencia, Állóképesség, Pszichikai Erő, Ügyesség és Szépség. Mindegyiket egy d100 dobással lehet megállapítani: ha az eredmény alapján a karakter nem egészen az lett, amit szerettünk volna a könyv a teljes sorozat újra-dobását írja elő, egyenként nem lehet elvileg megváltoztatni az eredményeket. Az értékek 40 alatt számítanak gyengének, büntetést is adva, és 60/70 felett magasnak, ahol már pozitív módosító jár. Ez mindegyik tulajdonságnál más és más egy kicsit.

ept_07.jpg

Ezek az értékek szintlépéskor növelhetők: ha a d100 dobással 81-99 értéket érünk el, az egyiket 5 ponttal növelheti (d6 dobással kell eldönteni, melyiket), 100 esetén pedig 10 ponttal. Ha viszont a d6 alapján egy olyan Tehetség jön ki, ami már elérte a 100 pontot, a növelés kárba vész, másra nem fordítható.

Ezt követik a Szakértelmek, amik két nagy csoportra oszlanak: az Eredeti Szakértelmek igazából szakmák, a Hivatás Szakértelmek pedig a harcosok, papok és varázslók specifikus tudását jelentik. Mindkét csoportnál újabb D100 dobással kell eldönteni, mennyit ismer belőle az induló karakter. A papok és varázslók esetében ez egyben az általuk ismert induló varázslatok is jelenti, amikhez szintlépésnél újabbak is járulnak .

ept_08.jpg

A fejlődés szintlépéssel történik, ekkor nőhetnek az Alap Tehetségek, új Szakértelmeket kapunk, és nő az Életerőnk is. Igaz, ez utóbbi elég érdekesen fejlődik, ugyanis a szintünktől (és a Tehetségektől) függő bonusszal kell dobni d6 kockákkal, viszont nem csupán az új szintre, hanem az egészet újra kell dobni. Viszont nem lehet kevesebb, mint az addigi érték: ha például valaki első szintű harcos (és minden Tehetsége átlagos), az ÉP-i száma 1+1, vagyis D6+1. Második szintre lépve ez 2 (2d6) lesz, újra dobva az egészet, és ha az eredmény kisebb, mint a korábbi, akkor megtartja azt az értéket.

ept_09.jpg

A harcrendszerben nagyon érezhető a D&D hatása, a d20-as támadó dobás és a "minél kisebb, annál jobb" AC egyaránt árulkodó. A Sebzés viszont eléggé különös módon a támadó és a védő szintjének/életerőkockájának függvényében változik.

ept_10.jpg

Kalandok és Hangulat

Az Empire of the Petal Throne számomra az epikus fantasy kategóriába illik leginkább, mint a Conan vagy az Earthdawn: a nagy emberi birodalmak határain túl egy vad és teljességgel idegen világ terül el, amiben nyoma sincs a klasszikus fajoknak. Nincsenek elfek, törpék vagy orkok, helyettük egészen különleges, humanoid vagy éppen három/négy lábú népek vannak, melyeknek jó része játszható. Viszont a világ alapos ismerete nélkül ezt senkinek nem ajánlanám, hiszen itt fokozottan áll a "hegyes fülű embert játszol" veszélye.

ept_11.jpg

A játékban központi szerepet játszik a titokzatos múlt, a mágia mellett az Alvilágból (a régi idők romos kazamatáiból) előkerülő titokzatos ereklyék - amik valójában egy sci-fi világ örökségei, vagyis high-tech holmik, amik a különféle különleges hatást keltő Szemektől az Amuletteken át az ősi robotokon és androidokon át a Sötétség Korát követő időkben készült "klasszikus" varázstárgyakig terjednek.

ept_12.jpg

Barker arról is gondoskodni akart, hogy a mesélők minél alaposabban átadhassák Tékumel hangulatát a játékosoknak, így külön függelék foglalkozik a nyelvekkel, nem csak a helyes kiejtést magyarázva el, de még az ábécét is megadja, hogy akár saját feliratokat is készíthessenek.

ept_13.jpg

Vélemény

Az EPT nem az a fajta játék, amit az ember lekap a polcról, mert valamit mesélni kellene aznap este. A rendszere mai szemmel nehézkes, nem egyszerűen "rule-heavy", hanem tradicionálisan kötött, mint maga a világa is. Mind a mesélőtől, mind a játékostól elvárja a világ és a lore magas szintű ismeretét, és az sem árt, ha a regények közül is olvastunk egy párat. A magam részéről Óvatosan Kipróbálnám kategória.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://retrorpg.blog.hu/api/trackback/id/tr8416586268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thészeusz 2021.06.14. 09:16:28

Hát, nagyon érdekes világnak tűnik, de a rengeteg szükséges információ miatt alighanem én se játszanék vele

Barnabas Birkas 2021.06.14. 09:31:24

@Thészeusz: Szerintem klasszika-filológia szak a minimum hozzá, vagy történész/nyelvész. :D És belegondolni sem merem a felvetésbe. Én egyszer raktam be ilyet sztoriba, de ott a parti nem tudta, hogy nem fantasy, hanem nagyon messzi sci-fi. Amikor kiderült, majdnem eltörte a sztorit, át kellett írnom. :(
süti beállítások módosítása