Első Kiadás: 1980

Ez az SPI által kiadott játék a D&D egyik korai vetélytársa volt. Amikor 1980-ban az első kiadás megjelent, sokakat meglepett a kaszt nélküli, szakértelmekre alapuló rendszerével. A kortársakhoz hasonlóan a legelső változat szintén papírdobozban jelent meg, több könyvecskével.

Az itt bemutatott 2. kiadás már egy puhaborítós kötet volt, "minden-egyben" jelleggel. A TSR köztudottan nem tűrte jól a konkurenciát, úgyhogy fel is vásárolta az egész SPI-t, azután kiadott egy 3. kiadást a játékból 1989-ben, új grafikákkal, szintén egy kötetes változatban.

A Rendszer

A játék D10-et használ, de a 20-oldalú, kétszer 1-től 10-ig számozott fajtát, amit XD10-D100 próbákhoz kell használni. Megjegyezném, hogy valamikor 95-96 körül vettem két ilyet Budapesten, az otthoni csapattal értelmezni sem tudtuk, miért ilyenek (a boltban is csak a vállukat vonogatták). Azóta is megvannak, az egyik számsort kiszínezve nálam D20-ként is funkcionálnak.

Tulajdonságokból 8+1 van: Fizikai Erő, Kézügyesség, Mozgékonyság, Állóképesség, Mágikus Hajlam, Akaraterő, Kitartás és Észlelés, a +1 pedig a Fizikai Szépség. Ezek közül az első hat az Elsődleges Tulajdonság, a többi Másodlagos vagy Opcionális.

A karakteralkotás során az első hat tulajdonság értéke között elosztható pontmennyiséget és a maximum értékeket 2D10 próbával lehet megszabni, egy táblázat alapján (minél több a pont, annál kisebb a maximum, de legfeljebb 25).

A Kitartás az Állóképességből származik, egy újabb táblázat alapján, az Észlelés pedig mindig 8, kivéve, ha van faji bonusz. A Fizikai Szépség általában véletlenszerű, 4D5+3 eredménye.

Természetesen itt is számos nem emberi faj létezik, amiknek mind megvannak a módosítóik ezekre az értékekre. E fajok egy része a megszokott (törpe, elf, halfling), az ork, óriás és alakváltó azért már kicsit eltér ettől. A jobb-és balkezesség akár dobással is meghatározható (azért azt külön kiemelték, hogy a karakter nemét magadnak eldöntheted), és a háttér generálása is elég mókás (csillagjegy, jellegzetességek, testvérek, család).

A próbák során általában a Tulajdonság az alap, erre kell százalékos dobást tenni: a mesélő dönti el, hogy az alap tulajdonságra mekkora szorzó (/2, *1-5) jár.

A harcrendszeren nagyon érződik, hogy ez még s szerepjátékok korai időszakából származik, amikor ez még félig-meddig táblás játék volt. Itt is szinte nélkülözhetetlenek a figurák és a hexa-térkép.

A fegyverekhez különféle támadási formák vannak hozzárendelve, mindegyiknek van alap százaléka a sikerre. És mindez táblázatok özönébe van foglalva. MERP-hangulat.

A Dragonquest játékra annak idején a szakértelmek miatt figyeltek fel a játékosok, ez különböztette meg a kasztra és szintre alapuló D&D-től (és ennek a népszerűségnek köszönhette végül a TSR általi felvásárlást is).

Nos, a dolog kissé trükkös: bár hagyományos értelemben vett kaszt és szint valóban nincs, a szakértelmek egy része nagyon nagy tudáshalmazt tartalmaz, az Alkimistától a Kurtizánon és az Orvgyilkoson át a Trubadúrig, és ezeket inkább Hivatásoknak lehet tekinteni. Minden szakértelem külön-külön fejlődik 0-10 szint között, minden szinten újabb különleges tudáshoz férve hozzá. Viszont mivel ezek keverhetők, vagyis mindenki több szakértelmet is elsajátíthat, sokkal színesebb és árnyaltabb karaktereket kaphatunk, mint a korabeli vetélytársak segítségével.

Az általánosabb szakértelmek közé tartoznak a nyelvismeretek és az írás/olvasás, a fegyverhasználatok pedig abból a szempontból különlegesek, hogy az egyes fegyvereknek eltérő számú szintje lehet.

A Mágia a játék erősségének tekinthető: egyfelől iskola-alapú (pl. Földmágia, Bűbáj, Idézés, Nekromancia), másfelől a varázslatok Fáradtság pontokba kerülnek, és százalékos próbát igényelnek, így akár félre is sikerülhetnek. A varázslatokat külön szakértelemként, egyenként kell fejleszteni. A varázslatok hangulatosak, főleg az Idézés iskolája, ahol a megidézhető Démonhercegek név szerint szerepelnek felsorolva.

Vélemény

Én magam az első alkalommal egy DragonQuest rendszerben megírt, de a Forgotten Realms világában játszódó kalandmodul kapcsán találkoztam a játékkal, ezután kezdtem el keresgélni és ismerkedni vele. Sajnos nekem személy szerint pont a Conan ellentéte a végtelen táblázatokkal, bár a szakértelmek formájában megjelenő hivatásokat ötletesnek és sokféleképpen kombinálhatónak érzem. Egyszer Kipróbálnám, hiszen fontos mérföldkő volt a szerepjátékok fejlődésében. A DragonQuest az OSR-hez kötődően egyébként mindmáig örvend némi népszerűségnek külföldön.