Első megjelenés: 1984
Az Elfquest azon egyező nevű, nálunk kevésbé ismert képregény szerepjáték változata, ami 1978-ban indult útjára, és bár többször váltottak kiadót, (WaRP Graphics, Marvel Comics, DC Comics, Dark Horse Comics) mindmáig létezik. A történet főszereplői a Farkaslovasok törzsébe tartozó elfek, akik az otthonuk pusztulása után új hazát keresnek maguknak, közben felfedezve rég elfelejtett gyökereiket, rokonaikat.
A Világ
A Két Hold Világa, vagy ahogy a képregény későbbi számaiban nevezték, a Tanya (Abode) egy, a Földre eléggé hasonlító világ őskorában, a jégkorszak végén játszódik. Bár a képregény azóta rengeteg mindent elárult az elfek őseinek e világba érkezéséről, földönkívüli, alakváltó származásukról, a mennyei palota lezuhanásáról, a szerepjáték megírásakor (alig 5-6 évvel a képregény indulása után) ezek többsége csak röviden volt kifejtve: a könyv elején röviden össze van foglalva, mi minden történt az első 18 számban a hőseinkkel.
Összefoglalva: egy napon az őskori emberek szeme láttára egy hatalmas tárgy, egy repülő palota ereszkedett alá az égből, és kapuin magas, karcsú Elfek, alacsony, zömök Trollok, és kecses szárnyas alakok, a Megőrzők léptek ki. Mentális hatalmukkal megérintették az odasereglő, őket babonás félelemmel figyelő emberek elméjét... Akik rettegése erre gyilkos berzerker dühben tört ki, és rájuk rontva szinte mindegyiket agyonverték kőbaltákkal, bunkókkal. A maroknyi túlélő szétszóródott, szerte a világban, elmenekülve a győztesek elől. Ember és elf azóta is egymás kérlelhetetlen ellensége.
Az Alapdoboz
Az ElfQuest a korszak más játékaihoz hasonlóan dobozos kiadásban jelent meg, benne a játékosoknak szánt Elfbook, a mesélőnek írt Worldbook, egy nagyméretű térkép, mintakaland, összegyűjtött táblázatok, tizenegy különféle karakterlap az elfeknek és trolloknak, valamint 5 db dobókocka: 3d6 és 2d20. Ez utóbbiak azonban valójában d10-ek, vagyis minden szám kétszer szerepel rajtuk, és elsősorban a százalékos próbákhoz kellenek (bár a kettőt együtt használva vagy az egyik sorozatot beszínezve D20-ként is működnek.
A Rendszer
Az ElfQuest a Chaosium saját BRP ("Basic Role-Playing") rendszerét használja, ami már ismerős lehet a Call of Chtulhu és a Nephilim játékokból. Van hét Főjellemző (Erő, Állóképesség, Méret, Intelligencia, Hatalom, Ügyesség és Megjelenés), melyek értéke nagyjából 3-21 közé eshet. Ha ezekre kell próbát dobni, az érték ötszöröse alá kell dobni, d100-al.
A szakértelmek is a már ismert százalékos értékek, a fejlődésük tapasztalat-próbával történik, vagyis sem szintlépés, sem tapasztalati pont nincs a rendszerben.
A harcrendszer sokkalta összetettebb, mint mondjuk a CoC vagy a Nephilim esetében, és bár elsőre bonyolultnak tűnik, elég részletes és izgalmas. Számos különleges szabály van (lásd Leütés, Felnyársalás, Hárítás).
A rendszerben az életerő kezelése is elég jól sikerült: bár van egy általános ÉP mennyiség, amivel összességében rendelkezik valaki, minden testtájra külön le kell bontani ezt:Lábak, has, fej: Totál ÉP 1/3 (külön-külön)
- Mellkas: Totál ÉP 4/10
- Karok: Totál ÉP 1/4
Ez összességében persze jóval több lenne, mint 100%, viszont akár a teljes maximum fogy el, akár az egyes testtájé, mindenképpen súlyos következményekkel jár.
A játékban szereplő mágia az elfek sajátja, és két, sokban a pszionikára emlékeztető ágra oszlik: az egyik fele a telekinézis, ami erősen elementális varázslásra hasonlít, a másik pedig az elmét célzó telepátia. Egyikből sem kínál túl sok félét a könyv, mindegyikből 8-8 erőt sorol fel az Elfbook. Az összes önálló, százalékos képesség, amire mind külön kell dobni.
Elfek Könyve
A játékosoknak készült Elfbook ad egy nagyon rövid összefoglalót a világról, azután bele is vág egyből a karakteralkotásba.
A példaként kidolgozott karakterek is annak a történetnek a főszereplői. Az alább látható Cutter a képregény kvázi főszereplője, a Farkaslovas törzs vezére.
A játék alap verzióban képregény főhőseire, a Farkaslovasokra koncentrál, akik különleges szimbiózisban élnek hátasaikkal, képesek velük telepatikusan kommunikálni is. Ezek az elfek még a D&D-ben megszokottnál is kisebbek, bár őseik egykoron 6 láb (kb 180 cm) magasak voltak, a maiak átlag 3 láb, 6 hüvely és 4 láb, 3 hüvelyk (105-127.5 cm) közé esnek. Persze a nagyon alacsony vagy a nagyon nagy Méret tulajdonság függvényében ez lehet még kevesebb, avagy sokkal több is.
Az Elfek Könyvében helyet kapott a képregényben felbukkanó többi elf nép is, így a megalkotására is kapunk útmutatót. Ők a Napnép, a Siklók, a Visszamaradók, a Tengernép, a Síkfutók és a Sivatagi Elfek.
Sőt, még az Emberek és a nemtelen, sosem öregedő Megőrzők is, bár mindkettő nagyon nehéz egy olyan csapatban, ahol mindenki más elf. A többi nép közül talán még a Troll illik leginkább egy csapatba.
Mindegyik néphez kapunk egy mintát is, a képregény egyik szereplőjével.
Világ Könyve
Ez a mesélőknek szánt kötet, ami az általános játékmesteri tanácsok, kalandvezetési ötletek mellett tartalmazza a különféle szokásos veszedelmek leírását is.
Emellett ez tölti be a Bestiárium szerepét is felvonultatva szép számú szörnyeteget.
Ezek többsége természetesen inkább a vadállatok közül kerül ki, de van közöttük több, pszeudó-őskori is, mint a Hosszúfog, a kardfogú tigris helyi megfelelője.
De találkozunk közöttük dinoszauruszra emlékeztető lényekkel is.
Helyet kapott benne még három rövidke kalandvázlat, amik erősen a képregény eseményeiből merítenek, illetve egy alapos glosszárium is.
Példajáték
Ez a három oldal egy játékülés leirata, a mesélő és a játékosok cselekedeteivel.
Vélemény
Személy szerint azóta szemezek az ElfQuesttel, hogy először rábukkantam még egyetemistaként, több, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A képregénybetétek miatt nagyon hangulatos, és az eredeti történeteket hozzáolvasva nagyon beszippantó a hangulata: ha valaki bele akarna merülni, az összes 2014 (vagyis Dark Horse) előtti szám elérhető online a saját weboldalukon (Elfquest).
Szerepjátékként sajnos a maga idejében nem volt sikeres, bár a kritikusok szerették. A bukás okát nagyrészt a rendszerben látták, ugyanis ugyanaz a csapat fejlesztette a Chaosium berkein belül, akik a RuneQuestet, és gyakorlatilag ezt használták egy csomó szabály tesztpályájának. A végeredmény ugyan egy jól összerakott rendszer lett, viszont túl bonyolult a célközönségnek, a fiatalabb tiniknek és a kisebb gyerekekkel játszani leülő szülőknek (személyes véleményem szerint inkább az utóbbiaknak).
Mindezzel együtt nekem továbbra is fent az Egyszer Kipróbálnám listán.