Retro Rpg

Retro Kincsek 28. - The Babylon Project RPG

2021. július 02. 15:08 - Barnabas Birkas

A Babylon 5 univerzumának legegyedibb és legmostohább sorsú szerepjátéka

tbp_01.jpg

Első Megjelenés: : 1997

Az eredetileg 1994-98 között futó, Babylon 5 sci-fi tévésorozat hatalmas sikert aratott: 5 évad alatt 110 rész készült, melyekkel két Emmy és két Hugo díjat is besöpörtek. A történetet 6, a fő események előtt, alatt és után játszódó tévéfilm és húsznál több regény egészítette ki, és ez a nagyon alaposan kidolgozott háttér a rajongói bázissal együtt adta magát, hogy szerepjátékként is piacra kerüljön. Ez több változatban is megtörtént, a legelső játék 1997-ben jelent meg, ez volt a The Babylon Project RPG, a Chameleon Eclectic Entertainment kiadótól.

A Játék

A The Babylon Project (TBP) szerepjáték egy kötetes kiadásban jelent meg, így egyaránt tartalmazza a játékosoknak és a mesélőknek szóló részeket, a idővonal bemutatásától a karakteralkotáson és játékrendszeren át egészen a sci-fi technológiáig. Megjelenésében igényes, színes kiadvány, viszont valamiért fotók helyett kizárólag rajzok kerültek bele - ezek egy része kimondottan eltalált, mások már nem annyira.

A Világ

A Babylon 5 univerzuma alaposan kidolgozott, hiszen a hosszú sorozat, a filmek és a regények mind hozzátettek a környezethez. Az alapkönyv viszont nagyjából a történet elejéig veszi csak végig az eseményeket, alig-alig szólva a sorozatban történő eseményekről.

Az előzményekről röviden: a 21. században a harmadik világháborút követően végre megvalósul az egyesült EarthAlliance (EA), az ENSZ helyét átvevő szervezet. Az emberek lassú technológiai fejlődéssel elkezdik kolonizálni a saját naprendszerüket, ám önerőből képtelenek azt elhagyni, míg egy napon egy idegen faj, a centauri nép egy cirkálója bukkan fel (az elnevezés elég furcsa, a magyarázat szerint egy félreértés szülte, és rajtuk ragadt). Ez az emberhez elég hasonló nép sokáig el is hitette a Föld lakóival, hogy valójában rokonok, és boldogan eladtak nekik egy ugrókaput, melynek segítségével végre kiléphettek a Naprendszerből.

tbp_02.jpg

Ahogy az emberek utazni kezdtek a csillagok között, hamarosan  más fajokkal is kapcsolatba léptek, például a narn néppel. Mivel ők hosszú ideig centauri elnyomás alatt éltek, kicsit árnyalták a "rokonokról" alkotott képet, sőt, miután DNS-mintához is jutottak, kiderült, hogy semmiféle kapcsolatban nem áll egymással a két nép. Az is kiderült, hogy a korábbi állításaikkal ellentétben a Centauri Köztársaság közel sem az a hatalmas birodalom, mint aminek beállították magukat. Ezt követően a "patrónusok" inkább csendben vissza is léptek ebből a szerepből, eladva az embereknek a hipertéri technológiákat, így azok nem szorultak rá többé a meglevő ugrókapu-hálózatra.

Az ezt követő felfedezési és kolonizálási hullám során az emberek kirajzottak, jó pár telepet hozva létre a környező naprendszerekben. A kisebb népek támadásai, fosztogatásai megmutatták, hogy szükség van egy fejlett technológiákkal felszerelt hadiflottára, a megalakuló EarthForce azonban még egy jó ideig nem tudott igazán komoly erőt felmutatni, hiába vásároltak hajókat más népektől. Az első igazán nagy eredmény az ikonikus Starfury vadászgép bevezetése után következett be, mert ez a gyors, az űrben kiválóan manőverező gép immár nem csak egyenlő fél volt a portyázókkal szemben, de innentől az embereknél volt az előny. A kisebb népek támadásainak lassan vége szakadt, és a narn és centauri felek is komoly tényezőként számoltak az EA-val, ami egyre inkább kezdett békefenntartóként szerepet is felvenni a környező rendszerekben.

tbp_03.jpg

Az igazi változást a dilgar háború hozta el: ez az agresszív, kíméletlen nép a saját haldokló csillaga elől menekülve kezdett hódításokba, viszont az eközben elkövetett atrocitások híre még messzebb jutott, mint a hajóik. Az emberek követeit megalázva, megcsonkítva küldték vissza, így - bár még messze voltak az általuk birtokolt űrtől - az EA feljogosítva érezte magát a háborúra. A csatlakozó kisebb népekkel közösen nem csak megállították a terjeszkedésüket, de egészen az otthonvilágukig szorították vissza a hódítókat, akik halott, megmérgezett és kifosztott bolygókat hagytak hátra. A vereség után az összes, a rendszeren kívül talált dilgart megölték vagy hazadeportálták, így amikor három évvel a vereségük után a csillag (a győztesek számára váratlanul) szupernovává változott, az egész népet elpusztította.

A dilgar háború után az emberek önbizalma az egekben volt, és nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy kapcsolatba lépnek az egyik ősi néppel, azok közül is a legfiatalabbal, a zárkózott mimbarikkal (hiába figyelmeztette őket mindenki, hogy jobb őket békén hagyni). Az első találkozás katasztrofálisan sikerült: a balszerencse a mimbari zászlóshajó, a Szürke Tanácsot hordozó hadihajó útjába sodorta a Prometheus cirkálót, és amikor az idegenek úgy döntöttek, hogy harcosként köszöntik őket (nyitott fegyverállásokkal, kvázi kivont karddal tisztelegve), az ember kapitány tűzparancsot adott. A mimbari komoly veszteségeket szenvedtek, mivel semmilyen védelmi rendszerük nem volt aktív, és halottak között ott maga Dukhat, a vezetőjük is. Az egész népen végig söprő harag egységbe kovácsolta őket, és a korábban békés és zárkózott mimbarik népírtásba kezdtek, egymás után semmisítve meg az emberi kolóniákat és flottákat, egyetlen foglyot se ejtve.

Az emberek kétségbeesetten próbáltak bocsánatot kérni, békét kötni, vagy legalább megadni magukat, sikertelenül. Végül a háború elérte a Naprendszert, és eljött a végső ütközet, a Battle of the Line, amikor az utolsó 20.000 tengerész próbálta vadászokkal és kisebb-nagyobb hajókkal megállítani a mimbari gőzhengert, sikertelenül. Azután a támadók egyszer csak megálltak, deaktiválták a fegyvereiket - és megadták magukat, visszavonulva az emberi űrből. Az emberi véderőből alig 200-an maradtak életben, akik maguk se értették a "győzelmüket".

tbp_04.jpg

Az emberek megrendültek az események hatására, egészen más fényben tekintve ezek után a csillagok között betöltött szerepükre. Hogy elkerüljenek egy újabb, félreértésen alapuló konfliktust, elővették a már évek óta létező Babylon-tervet, egy semleges űrben felállított űrállomásét, ami diplomáciai találkahelyként és kereskedőállomásként működött volna. A projekten azonban átok ült: az első Babylon építkezés közben összeroppant, a silány minőségű építőanyagok miatt. Babylon 2-t a bekapcsoláskor meghibásodó fúziós reaktor pusztította el, Babylon 3-at viszont terroriták bombái. Babylon 4 építése a lehető legszigorúbb őrizet mellett történt, és végre sikerült is megépíteni, és beüzemelni. 24 órával később az állomás eltűnt egy tér-idő hasadékban...

tbp_05.jpg

Babylon 5 egy utolsó utáni próbálkozás volt: addigra a kezdeti lelkesedésnek nyoma sem volt, ahogy a projektbe beleölt pénznek se. Végül a terv atyjának, Natawe szenátornak sikerült meggyőzni a létjogosultságáról pár idegen népet is, sőt, még a mimbárikat is, akik cserében kikötötték, hogy ők választhatják meg az állomás ember parancsnokát. Így a frissen elkészült, és végre megnyíló Babylon 5 űrállomás vezetője Jeffrey Sinclair parancsnok lett, a Battle of the Line egyik túlélője...

A Népek

A TBP kimondottan az emberekre fókuszál, ki is mondja, hogy csak akkor hozzunk nem emberi karaktert, ha ebbe a mesélő beleegyezett. Ez a hozzáállás magából a sorozatból fakad, hiszen bár a fontosabb szereplők között megtalálhatók a főbb fajok képviselői (a centauri oldalról Londó és Vir, a narnoktól G'Kar, a mimbariktól Delenn és Lennier, mellettük csupa ember áll, és az állomás is az EA irányítása alatt áll. Az alapkönyv is csak ezt a három népet kínálja játszható fajként az ember mellé, egész részletes leírást adva múltjukról és jelenükről.

A centauri nép elsőre nagyon emberszerű, ezért is tudták eleinte elhitetni a földlakókkal, hogy rokonok. Birodalmuk egykoron sokkal kiterjedtebb volt, de már régóta hanyatlóban vannak. Ennek ellenére a fiatal népek között technológiailag és haderő terén a legerősebbek.

tbp_06.jpg

A narnok hüllőszerű kinézetűek, bár igazából erszényesek. Sokáig centauri elnyomás alatt álltak, és felszabadulásuk óta mindent elkövetnek, hogy törlesszenek.

tbp_07.jpg

A mimbarik technikailag az ősi népek közé sorolható, mint a titokzatos vorlonok, ám hozzájuk képest sokkal nagyobb érdeklődést tanúsítanak galaxis népei iránt.

tbp_08.jpg

Rajtuk kívül számos kisebb nép is benépesíti a Babylon 5 univerzumát, mint a drazi, a pak'ma'ra vagy a markab, de ezekről csak a rövid leírást kapunk, egy-egy bekezdésben, az általános világleírásban.

Technológia

A Babylon 5 univerzumában a technológia közel sem annyira fejlett, mint mondjuk a Star Trek hasonló időszakban készült sorozataiban (TNG, DS9, Voyager): például a legtöbb nép nem rendelkezik sem védőpajzsokkal, sem pedig valódi mesterséges gravitációval a hajóin, és a gépek manőverezése is még vektorokban történik, így az űrcsaták egészen mások, valahogy "kézzelfoghatóbbak", talán még hihetőbbek is.

A legfontosabb technológia a hipertér elérésére szolgál: ez a párhuzamos univerzum a miénk mellett húzódik, ám a távolságok kimondottan eltozultak, ráadásul állandóan változnak is benne. Egy ugrópont, vagyis a hipertérbe vezető átjáró megnyitása hatalmas energiát igényel, és maga a hajtómű mérete is igen nagy. Éppen ezért a legtöbb hajó nem is rendelkezik ilyennel, hanem az ugrókapuk hálózatára hagyatkozik, amik a mi világukban lebegnek, viszont a hipertérbe is sugározzák a jelüket, így onnan is lehet kaput nyitni magunknak. Odaát a fizika némiképp másként működik, a hajókat könnyen letéríthetik az útjukról a hipertér kavargó örvényei, ezért a hagyományos hajtóművekre folyamatosan szükség van (a valódi űrrel ellentétben, ahol a kívánt sebesség elérése után a hajók lekapcsolhatják a meghajtást, egészen a cél előtti lelassításig), ez pedig behatárolja az ugrásaik hatótávját.

tbp_09.jpg

Kommunikáció terén ugyanakkor kimondottan jól állnak, a tachion-relék segítségével gyakorlatilag valós időben lehet kommunikálni a galaxis pontjai között. A fegyverek is kimondottan fejlettek, az emberek leggyakrabban a PPG-ként rövidített fázisolt plazma-fegyvereket használják.

Rendszer

A TBP rendszere igazából elég egyszerű: minden próba Érték vs Célszám alapon megy, a karakternek el kell érnie a kitűzött nehézségi számot (2-25 között), hogy sikert érjen el. Az, hogy mennyivel maradt el a Célszámtól, vagy éppen mennyivel haladta meg, mutatja, hogy milyen mértékű sikert dobott a karakter. Ellenpróba esetén értelemszerűen a statikus célszám helyett a másik fél próbájának eredménye adja a nehézséget.

tbp_10.jpg

Az Érték alá a Tulajdonság (0-9) + Szakértelem (0-5, plusz specializáció) + Helyzeti Módosító (változó) tartozik, ezek azok, amikre a karakternek valamennyire van hatása. Ehhez jön még a véletlen faktor, amit két, eltérő színű D6 kockával kell szimulálni: az egyik a +, a másik a - előjel. Ezekkel egyszerre dobunk, és amelyik a kisebb, azt kell figyelembe venni. Vagyis ha dobunk egy +4 és egy -2 kockát, akkor a dobásra -2 jár, ha viszont egy +5 és egy -6 az eredmény, akkor +5 a bonuszunk.  Ha a két kocka eredménye egyenlő, +0 jár az eredményre, viszont a dupla 6-os és a dupla 1-es itt is kiemelt hatással bír.

Karakteralkotás

A TBP szakértelem alapú, nem használ kasztokat és szinteket. Első lépésként meg kell határoznunk, melyik fajba szeretnénk tartozni, amiből megkapjuk az igen nagyszámú (12+1) Tulajdonság átlagos értékeit. Ezeket három csoportba sorolja a rendszer, úgy mint Kulturális (Sárm, Ravaszság, Fellépés, Xeno-kapcsolatok), Mentális (Intelligencia, Belátás, Észjárás, Észlelés, Pszionika), és Fizikai (Erő, Ügyesség, Kitartás, Koordináció) Tulajdonságok. Mindegyik fajnak vannak "átlagos" értékei ezekben, a minimum 0 (csak a Pszionika lehet ennyi), a maximum 9. A karakteralkotás során kedvünkre variálhatjuk ezeket, az alábbi szabályokat a szemünk előtt tartva: egyik Tulajdonság se térhet el +2/-2 pontnál többel az átlagtól, és a +/- pontoknak ki kell egymást 0-ra egyenlítenie. A végösszegnek pedig 57 pontnak kell lennie.

A Pszionika tulajdonság nem szerepel az átlagos érékek között, ez mindenkinek 0, hacsak nem pszionikus az illető. Ha a mesélő engedélyezi, akkor a játékos választhat 1-4 közötti értéket a Pszionikára, viszont ennek az ára a szakértelmekben realizálódik majd. A Tulajdonságokból kell levezetni további három értéket, a Szívósságot, a Kezdeményezést és az Eltökéltséget.

Ha ezzel megvagyunk, ki kell találnunk a karakter hátterét: ez három lépésben történik meg. Az első a Gyermekkor, itt kell kitalálnunk, kik voltak a szüleink és honnan jöttünk. Ha ez megvan, választanunk kell négy szakértelmet (szint nélkül) és egy vagy két Jellemzőt (ezekről mindjárt szót ejtünk még). Majd ugyanezt ismételjük meg a Tanulmányok (itt nyolc szakértelmet és 1-2 Jellemzőt kiválasztva) és a Felnőttkor részben (itt ismét négy szakértelem és 1-2 Jellemző kell). Ha mindez megvan, ki kell választanunk a felírt szakértelmek közül egyet, ami az elsődleges jártasságunk lesz: ennek a szintje 4-esről indul. Ezután válasszunk ki hármat, amik a másodlagosak lesznek, 3-as szinten. Az összes többi a harmadlagos jártasságok közé kerül, és ezek között 12 pontot oszthatunk szét. Ha viszont Pszionikusok vagyunk, a Pszionika tulajdonságunk értékének dupláját le kell vonnunk a harmadlagos szakértelmek között elosztható pontokból (vagyis például ha 3 pontot szántunk a szellemi erőnkre, csak 6 pontból vehetünk fel itt szakértelmeket).

tbp_11.jpg

A Jellemzők töltik be az Előnyök/Hátrányok, Háttér, Jellem és Személyiség szerepét. A csoportba hat alkategória tartozik: ezek a Személyiség Jellemzők, Pszichológiai Jellemzők, Fizikai Jellemzők, Aspektus Jellemzők, Kapcsolati Jellemzők és Pszionikai Jellemzők. Mindegyik ad valamilyen előnyt és valamilyen hátrányt, ami nem feltétlenül játéktechnikai, lehet kimondottan a szerep eljátszásához kötődő. Például a Kíváncsi Személyiség Jellemző birtokában a karakter extra Szerencse Pontot kap, ha ezt kijátszva mindenbe beleüti az orrát, ám emiatt az átlagosnál gyakrabban kerül bajba. A Kétkezes Fizikai Jellemző miatt a karakter bármelyik kezét büntetés nélkül használhatja, ám néha hajlamos összekeverni a jobb és a bal irányt. A Szövetséges Kapcsolati Jellemző egy hasznos segítséget jelenthet, valakit, aki információval és erőforrásokkal láthatja el a karaktert, de cserében elvárja ugyanezt. A háttér során kiválasztott Jellemzőket átnézve a játékos eldöntheti, hogy melyiket tartja meg a játékra, melyiket "nőtte ki", vagy esetleg milyen újat vesz fel mellé/helyettük. Az induló karakternek minimum három és legfeljebb hét Jellemzője lehet.

Harcrendszer

A játék harcrendszere az alapvető szakértelempróbák alapján működik, ám a találati zónákon alapuló támadások eléggé megfűszerezik azt. Minden támadásnak van egy alapértelmezett támadási helye, amitől a támadó eltérhet. Az alábbi képen minden egyes hexányi eltérés +1 ponttal nehezíti a támadás célszámát. Ha a támadás így is sikeres, akkor eltalálta a célpontot, ám ahhoz, hogy pontosan ott csapjon le, ahol szeretett volna, egy Kritikus Siker szükséges: ha ennél kevesebb az eredmény, a szórás diagrammon dobva tudjuk meg, hogy mennyire ment mellé a támadás.

tbp_12.jpg

A sérülések kiszámításánál kezd igazán bonyolódni a helyzet, ahol újabb táblázatokból tudhatjuk meg, mi a sérülés azonnali és végső hatása.

tbp_13.jpg

Kalandok és kampányok

A Babylon 5 sorozat eseményei bőségesen kínálnak lehetőséget a csillagközi felfedezésekre, kalózkodásra, űrcsatákra vagy intrikákra. A sötét Árnyak a galaxis minden ifjú népét igyekeznek manipulálni, és a játékosok úgy lehetnek a bábjaik vagy az ellenségeik, hogy nem is tudnak róluk - ha pedig igen, az nagyban megnöveli a rájuk leselkedő veszélyt.

tbp_14.jpg

Az alapkönyv az általános "hogyan írjunk kalandot" utasítások és mesélői tippek mellett nem csupán egy példakalandot kínál, hanem egyből egy kezdő kampányt, ami a sorozat egyfajta előzménye, mivel a Babylon 1 és 2 pusztulását okozó szabotázs körül forog. Alaposan részletezett, rengeteg kidolgozott NJK-val, akiket a kampány lezárulta után más kalandokban is fel lehet használni.

Ezzel együtt az alapkönyv önmagában kevés ahhoz, hogy az eredeti történethez hű kalandokat, kampányokat lehessen mesélni a rendszer segítségével: ehhez túlságosan hiányoznak a soha meg nem jelent kiegészítők. Gyakorlatilag még az állomás tisztjeit sem ismerjük meg a könyvből.

Kiegészítők

A TBP alapkönyv csupán eddig, a sorozat kezdetéig vezeti az idővonalat, holott a sorozat a megjelenésekor már a negyedik, utolsó előtti évadánál tartott. A terv feltehetően az volt, hogy későbbi kiadványokban mutatják be az eseményeket, talán úgy, ahogy a D6 Star Wars szentelt egy-egy könyvet a mozifilmeknek. Sajnos ezek végül nem jelentek meg, az egyetlen kiegészítő az EarthForce Sourcebook volt, ami az emberekről adott további információkat, hozzácsapva még némi opcionális szabályt, és egy, a Full Thrust játéktól licenszelt űrhajóharcot, ami inkább táblás játék, mivel az egyének értékei alig-alig számítanak benne. További hivatalos kiadványok már nem is jelentek meg ehhez a játékhoz, bár néhány házi készítésű kalandmodult még fel lehet lelni hozzá az interneten.

tbp_15.jpg

 

További kiadások

Miután a jogok a Mongoose Publishing bejelentkezett a B5 jogaiért, három változatban is kiadták a Babylon 5 szerepjátékot: az első 2003-ban jelent meg, a D20 motorral, majd ezt követte 2006-ban ennek a második kiadása, szintén a D20 alapján, de erősen átdolgozva (például a kasztok szintjeit 20-ról 10-re csökkentették). Végül 2008-ban jelent meg az eddigi utolsó verzió, ami a Traveller rendszer Mongoose-féle változatát használta.

tbp_16.jpg

A D20-as könyvekhez kimondottan sok kiegészítőt adtak ki, főleg a második kiadáshoz, részletesen bemutatva a B5 univerzumot, ráadásul a TBP-vel ellentétben ők a sorozatból és a filmekből származó fotókat használtak illusztrációkként. Ezen felül elég markánsan érződik, hogy míg a TBP az emberekre koncentrált, a B5 RPG tele van játékra kidolgozott idegen fajokkal, amik szinte kínálják magukat.

tbp_17.jpg

Vélemény

A TBP alapkönyve engem grafikailag és megjelenésre az Alternity StarDrive kampányának alapkönyvére emlékeztet, ami miatt nagyon szimpatikus a számomra. A rendszere helyenként nagyon nyakatekert, és már a szerkesztése sem kezdő-barát: néha nagyon sokat kell keresgélni az információkat, muszáj végigolvasni egy fél oldalt, hogy egyetlen keresett mondatot megtaláljunk. Mindezzel együtt hozza a sorozat hihető sci-fi hangulatát, kellően "sötét" hozzá.

Viszont egymagában, vagy akár még az EarthForce könyvvel kiegészítve is kevés ahhoz, hogy valaki pusztán ebből meséljen vagy játsszon, anélkül, hogy végig ne nézné a sorozat összes részét, buzgón jegyzetelve, házilag kidolgozva mindent. Ha valaki érez magában ehhez elég erőt, akkor megtalálhatja vele a számítását.

A másik lehetőség a Mongoose-féle B5 RPG, akár a D20 (1e/2e), akár a Traveller rendszerű. Ez 40+ kiadványt ölel fel, még az olyan népek is kaptak saját kötetet, mint a drazi (kicsit a klasszikus D&D vonalon haladva MINDEN IS kapott egy külön könyvet). Általában ha egy játéknak van egy eredeti rendszere, és egy általános keretrendszerre adaptált változata, az előbbit szoktam preferálni, annak ellenére, hogy saját világaimat rendszeresen D20 alapon mesélem. Itt a kidolgozottság és az információ mennyisége alapján mégis a D20 verziót javaslom. Hacsak valaki úgy nem dönt, hogy a Mongoose könyvek anyagát át nem írja magának a TBP rendszerére, de ahhoz már "szent őrültnek kell lennie".

Mindezzel együtt a TBP nálam összességében az Egyszer Kipróbálnám kategória, a rendszere viszont a CP V3-hoz hasonlóan talán elég érdekes lehet ahhoz, hogy kipróbáljuk egy saját főzésű világban.

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://retrorpg.blog.hu/api/trackback/id/tr3016611030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thészeusz 2021.07.05. 22:38:44

Hát ebben a témában az jut eszembe, hogy amikor a tévében adták, akkor ritkán voltam otthon, mert vagy "bandáztam" vagy suliban voltam vagy dolgoztam vagy aludtam. Sok évvel később (vagy négy éve) nekiugrottam a sorozatnak és sokkal jobb volt, mint amire emlékeztem, pedig akkor is érdekesnek tűnt. Ez a nagyobb D6 mínusz kisebb D6 dobás furcsának tűnik (az is érdekes, hogy a régi Rúnás cikk meg se említette), szerinted működik, hogy kifejezetten a rosszabb valószínűségre van építve a próbadobás??

Barnabas Birkas 2021.07.05. 22:44:09

@Thészeusz: Ez a +/- D6 nekem is nagyon furcsa, de izgalmas ötletnek hangzik - ettől még lehet, hogy 3 játék után a maradék hajamat tépném. :D Viszont a részenkénti leírás nekem a D20 B5-ből nem rémlik (a hivatalos B5-höz inkább a komolyabb részekhez-szakaszokhoz adtak ki egy-egy könyvet), viszont a Farscape D20 könyvben tényleg benne van részről részre a sztori. Pont ma kerestem ki a könyvet, szerintem benne lesz az is a sorozatban.

Thészeusz 2021.07.05. 23:15:52

Na, ha Farscape-ről is meg tudsz győzni, hogy érdekes, akkor le a kalappal. Néha igyekeztem belenézni, hogy hátha... mégiscsak űrhajós scifi... de attól aztán abszolút felállt a szőr a hátamon. Jelmez, díszlet, dramaturgia, összhangulat... jujj de kirázott tőle a frász...

Barnabas Birkas 2021.07.05. 23:23:21

@Thészeusz: Na, majd megpróbálom, ha oda jutok. Nekem bejött a hangulata, de például a D20as könyv a részről részre leírt tartalommal sokat dobott a megértésén. Nekem bejött a látvány, a maszkok a Jim Henson Companytől jöttek (Muppets, Sötét Kristály, Fantasztikus Labirintus stb).

Thészeusz 2021.07.06. 11:33:58

A Fantasztikus labirintust is Jim Henson készítette?? (mármint gondolom a koboldokat és a díszletet) Marhajó!! :)
(A sötét kristályról nem hallottam még...

Barnabas Birkas 2021.07.06. 11:59:49

@Thészeusz: A Fantasztikus Labirintust konkrétan ő is rendezte (ez volt az utolsó rendezése).
A Sötét Kristály egy elég kemény fantasy: www.imdb.com/title/tt0083791/

Thészeusz 2021.07.06. 21:13:55

Tyű!! A Fantasztikus labirintust nagyon csípem, pedig már harminciksz voltam, amikor először láttam (gyerekkoromban lemaradtam róla valamiért... a Krull bolygóról is, de azt kevésbé bánom. Köszi a linket!

Barnabas Birkas 2021.07.06. 21:15:44

@Thészeusz: A Fantasztikus Labirintust szerencsésen gyerekként láttam először moziban, a Krullt viszont angolul, norvég felirattal láttam, az első 10+ alkalommal. :D Nagyon szívesen. :)

Thészeusz 2021.07.09. 09:04:22

Lesz ismertető a Millennium's End játékról? Vagy a régi Twilight 2000-ről?

Barnabas Birkas 2021.07.09. 09:32:48

@Thészeusz: Mindkettő rajta van a listámon, előbb-utóbb elérek hozzájuk. Most még szerintem jön 3-4 tévéről elszakadt játék, majd a mozifilmekből készültek. De az egyiket lehet, hogy beszúrom a kettő közé.

Thészeusz 2021.07.09. 14:05:32

Ja, nem szeretnék rendbontani, csak kérdeztem :)
süti beállítások módosítása