Sziasztok, 

A mai poszt kicsit ars poetica jellegű lesz. Alapvetően le akartam írni, hogy miért hoztuk létre a csoportot és a blogot, valamint érintem a retrózás fajtáit. 

2020 környékén úgy éreztük, hogy a régi kedvenc játékaink annyira kikerültek a fókuszból, hogy már nehéz találni játékostársakat. A mai játékok erősen kiszorították őket. Ez egy természetes folyamat és nem is akartuk ezt megfordítani, hiszen ez lehetetlen küldetés lenne. Mi magunk is játszunk mai játékokkal, vagyis nem ellene, hanem mellette szerettünk volna egy platformot biztosítani a régi kedvenceknek. Az egyik mintánk a Dead Games Society volt, ahol szeretettel, de reális értékeléssel kezelik a régi játékokat.

Szóval teljesen szubjektív módon kitaláltuk, hogy az AD&D 2E és a 3E közötti időszakot megcélozva, elsősorban magyar rpg-ket előnybe részesítve létrehozunk egy felületet, ahol lehet az adott témában beszélgetni, játékot, találkozót szervezni. Ez mindjárt az elején módosult, mert belevettük a 3E-t és annak származékait is. (Valamint minden olyan folytatás és retrospektív kiadás is fókuszban van nálunk.) Ebből is látszik, hogy nem tekintjük a retro-t egy merev kategóriának, sokszor kivételt teszünk. Sőt, a hangsúly némileg elment a külföldi felé, de természetesen ez nem jelenti, hogy elfeledkeztünk a magyar játékokról.

Lehetett volna úgy, ahogy az egyik népszerű videójátékos podcast és blog a Checkpoint kezeli, vagyis minden 10 évnél régebbi témát kezelünk. Viszont ahogy látom, a 3E és utána következőknek elég jó közönsége van, ezért nem akartam belevenni első körben, mert erre már van platform. Ennek ellenére jó döntés volt, mert egyre jobban kikopik a köztudatból. Még népszerű, legalábbis a nála korábbi kiadásokhoz képest mindenképp. 
Viszont az alsó határt meg a magyar közösség kezdetén akartuk meghúzni, ami 87-89 környékén lehet. Előtte is léteztek magyar szerepjátékosok, ahogy a régi sajtóból kikutattuk, de nem beszélhetünk szerveződésről. (Találtunk olvasói cikket 80-81 környékéről is IPM-ben rpg témában.)
Viszont lefelé is rugalmasak vagyunk. Például a Dragonlance egy közkedvelt világ a közösségben és annak gyökerei 82-83 környékére nyúlnak vissza. Vagy a Traveller, ami szerepjátékos alapmű és a 90-es évek elején élte virágkorát, a 70-es években született. Aztán ott a Call of Cthulhu, ami meg a 80-as évek eleji boom idején került piacra. Amúgy is a ennél régebbi játékok és klónjaikra van már közösség, ami a kimerítőnél is jóval több, sőt mondhatni parodisztikus túltolással, valamint kisegyházakat megszégyenítő elkötelezettséggel buzgólkodik a szerepjátékos közösség felett.

A választásunk önkényes, de nem merev. Jellemzően inkább bővül és nem húztunk kritériumokat játékstílus, minőség, vagy népszerűség, stb. kategóriákban. Elsősorban arról írunk, ami nekünk tetszik, vagy érdekesnek találunk, utóbbiba beleférhet bármilyen vicces vagy bosszantó téma is. Van amikor azért érdekes valami, mert csúnya. :) Illetve nem akarjuk meghatározni másoknak, hogy mivel játszanak, vagy hogy viszonyuljanak bizonyos játékokhoz és stílusokhoz. A kategóriák pusztán érdeklődési alapon születtek. (Pl. eddig azért nem foglalkoztunk a WOD-al, mert egyikőnk sem ért hozzá. Ugyanitt WOD szakértő kerestetik. :) ) Azért tartom fontosnak lefektetni ezt, mert úgy látom, hogy általános jelenség, hogy egyes csoportok szeretik kijelenteni, hogy az ő kedvenc játékuk az egyetlen, ami a minőséget képviseli. Ennél még rosszabb, hogy ha edition war alakul ki. Ma már a tematikus csoportokban tiltják az összehasonlító jellegű felvetéseket. Én magam nem vagyok ellene az ilyen jellegű diskurzusnak, de kizárólag akkor, ha ez civilizált formában történik. Itt megjegyzem sokan összekeverik az éles vitát a trollkodással.

Egyes játékok tekintetében én több kategóriát különböztetek meg retrózás témájában:

Purista: Az a fajta játékos, aki kizárólag eredeti játékkal hajlandó játszani, ennek alfaja, aki még a kiadások között is különbséget tesz. Addig ez rendben van, amíg nem indít háborút más játékosok ellen. Láttam már példát arra, hogy felkent papként vaskos cikkben fejtegeti az önjelölt gatekeeper, hogy az általa kedvelt kiadás az igazi korszak és a látszólag kusza szabályai mögött egy olyan szintű rendezettség és logika van, amit csak kellő figyelemmel és kutatással vehetünk észre.
Léteznek olyanok nyugaton, akik ezt a világot folytatólagosan képviselik, vagyis a 70-es-80-as évek óta ugyanazt a játékot játszák, ami azért önmagában tiszteletreméltó.

Retroklónista: Olyanok, akik felismerték, hogy az eredeti kiadások elérhetetlenek, vagy nagyon drágán vásárolhatóak meg. Ezért elkészítették a modernizált változatait a játékaiknak. Ezek közül egy része a csapatnak csak a rendszereket hasznosítják, mások ezeken túl igyekeznek a játék eredeti szellemiségét is átvenni. Minimalista rendszereknél ez szükséges is néha, mert önmagában nem tud szerintem versenyezni sem az aktuális kiadással, sem a más korabeli játékokkal. Persze mondhatja az alkotó, hogy nem is akar, de akkor csak magának és szűk körének készíti. Pedig jellemzően ezek a klónok azért is készülnek, hogy ne csak egy háziszabályozott rendszer legyen a saját csapatunknak.

Kontiunista: Olyan játékos, mesélő, fejlesztő, aki az aktuális trendből akar kihozni egy retro életérzést. Vagyis nem egy régi játékot vesz elő, alakít át, hanem egy mai rendszert használ fel, hogy egy régi hangulatot megteremtsen. Érdekes módon ezeket a fejlesztőket nem mindig tekintik a szubkultúra részének.

Bármelyik csoporthoz is tartoznak az emberek, van egy közös jellemző, a mi-ők felállás. Egymásra is gyanakodva néznek, folyamatosan méregetik a szubkultúra állapotát és ha nem a kívánatos irányba megy, akkor clickbait cikkekben és videókban verik félre néha a harangot, hogy vége a szubkultúrájának, mert olyanok is fejlesztenek terméket, akik szerintük nem jó nézeteket képviselnek. Sőt, egyesek oda is eljutottak, hogy reconquistat is hirdessenek és kijelölik, hogy mely iratok számítanak kánonnak és melyek apokrifnek. Nem tudom, hogy ez őszinte aggódás, figyelemhiány, üzleti ok, vagy kontrollmánia miatt alakul így.

Nos ezt szeretném elkerülni és ezért a mi retro közösségünk kereteit szándékosan lazán szabtuk meg, amit időnként felülbírálunk és bővítünk. Elképzelhető, hogy például 2010-ig is kibővítjük, sőt idővel valószínűleg az 5E is retro lesz. Vagyis nem akarunk identitást képezni a hobbinkból, csupán népszerűsítjük a kedvenceinket, hogy legyen annyi minimális közösség, amin belül játékostársakat tudunk találni. Hisszük, hogy a jó és rossz példákon keresztül tanulhatunk, de hogy az adott személy mit tekint annak azt rá bízzuk. 
A jó hír, hogy nem kell aggódnod, hogy mások asztalánál mivel foglalkoznak, amíg megtalálod a közösséged, addig mindenki boldog lehet.

Úgy látom, hogy jó kis közösség alakult ki a retroban. Nem egy primer társaság, vagyis a többség vagy a mai játékok vagy más hobbik mellett nosztalgiázik. Ugyanakor jókat beszélgetünk néha, szervezünk találkozókat. Ami még jó lenne ha többen dobnák be a közösbe a releváns anyagaikat, de pont a 30-45 éves korosztály képviselteti magát a csoportban és ez a korszak, amikor az emberek a legjobban terheltek. Például itt egy jó kis gyűjtemény Retro Kincsekről: link.
Így sem vagyok elégedetlen és szerintem még hosszú évekig fogunk együtt diskurálni a hobbiról és a régi időkről.

Üdv.

Magyar Retro Rpg Közösség