Sziasztok,
A második rész első posztjában a Nyugat-Európai rpg kiadásokat nézzük meg. A téma terjedelmét figyelembe véve inkább csak szemezgettem a termésből önkényes módon és több részre bontottam. A következő részek a Skandináv piacot, Dél- és Kelet-Európát valamint a többi kontinens egyes részeit dolgozzák fel.
Nagy Britannia
A szigetországba a 70-es évek végén ért oda a szerepjáték. Eleinte leginkább D&D klónok jelentették a szerepjáték kiadást, ahogy ez lejátszódott előtte a szerepjáték óhazájában is. Például a Jackson-Livingstone páros is kvázi lakókocsiból árulták a TSR kiadványokat, mint kizárólagos forgalmazó, ahogy az közismert.
1979-ben kezdődött a Heroes-al, ami inkább nem-fantasy történelmi játék volt és erősen épített a terepasztalra, a jó brit hagyományok szerint. Aztán 81-től beindult a Fighting Fantasy henger, először a lapozgatós könyvekkel, de 84-ben kijött a FF kiadójától a Maelstrom, ami a Heroes-hoz hasonlóan történelmi alapokra építkezett, de ez már fantasy volt és a FF-vel ellentétben ez d100-as rendszer volt. Közben kijött a FF kiadványok között egy Introductionary RPG, ami annyival volt másabb a lapozgatós könyveknél, hogy itt volt mesélő is, de a szabályok és a kaland az hasonlóan nézett ki, mint a lapozgatósban. Később jön majd ki 89-ben az Advanced FF RPG, ami ugyanolyan szabályrendszer mellett már teljes értékű szerepjáték. Ehhez még kiegészítők is készültek.
A lapozgatós formátum nagyon népszerű lett, sok követője akadt. Például a Joe Dever a Magányos Farkas sorozatával, aminek a kezdő darabja magyarul is megjelent később.
Viszont meg kell említeni 85-ből a Dragonroar-t, ami szabvány fantasy, de egy audio kazettával extrázták, amire különféle hangulatkeltő szövegeket mondtak fel. Valamint a Dragon Warriorst ugyanebből az évből, ami szintén átlag fantasy, de a különlegessége, hogy 6 normál regény méretű könyvben jött ki.
A brit szerepjáték atommeghajtású repülőgéphordozó anyahajója a Games Workshop. Ezt a céget a Jackson-Livingstone páros alapította egy John Peake nevű fickóval közösen még 75-ben. Elsősorban a terepasztalos játékaikról ismerjük, de a szerepjáték terén is maradandót alkottak. Érdekesség, hogy Livingstone-ék elhagyták a céget 86 előtt, pont mielőtt a Warhammer üzlet beindult volna. Közismert, hogy ez a setting a cég legnépszerűbb terméke, mind a fantasy, mind a gótikus sci-fi rengeteg bevételt termelt nekik a mai napig. Érdekesség, hogy a fantasy vonalat viszonylag hamar elhagyták a szerepjáték terén, a második kiadás nagyon későn jött ki relatíve (2004) és nem is saját gondozásban, ahogy a későbbi kiadások is külsős cégen keresztül jöttek ki. A 40K vonalon meg szintén tudjuk, hogy igen sokáig kellett várni, hogy rpg is legyen belőle. Egyébként ezt eredetileg valamilyen paródiának szánták, csak később jöttek rá, hogy annyira népszerű, hogy komolyan is lehet számítani rá az eladásoknál. Ennek a két világnak a sorsa jól mutatja, hogy milyenek az erőviszonyok a társas/terepasztalos játékok és a szerepjáték viszonyában. Ennyi elég is, mert úgy hiszem a Warhammer elég ismert a magyar közönség előtt.
Volt még a GW-nek még egy Golden Heroes nevű szuperhősös játéka, amiben akár saját szuperhőst is alkothattál, úgy tudom, akkoriban ez nem volt általános. Valamint egy Judge Dredd rpg.
A 90-es években nem igazán vitézkedtek a brit fejlesztők, ott volt az első cikkben véletlen megemlített SLA Ind. egy Doctor Who rpg, a Timelord (1991), aztán a The Extraordinary Adventures of Baron Munchausen 1998, továbbá a mitológiával foglalkozó Nobilis (1999). Igazán csak ezek után éledt fel az ipar arrafelé.
Németország
Német vonalon eddig csak három komolyabb játékot találtam. Az első a Midgard, ami időben is az első szerepjáték volt német földön. Hagyományos fantasy, ahogy lenni szokott. A kinézete erősen a régi iskola, de a rendszere már némileg elválig a D&D klónoktól. Ismeri például a kimerülési pont fogalmát. Még többféle kockát használ, de már kicsit elválik az osztályoktól, de használ még ilyen mechanikát. Több kiadást is megért 1981 óta, jelenleg az 5.-nél tart.
A német szerepjátszás legkomolyabb képviselője a Das Schwarze Auge, azaz angolul a Dark Eye. Ezt a játékot itthon szokták úgy is jellemezni, hogy a német M.A.G.U.S. Több kiadást ért meg, több kiadónál, angolra is lefordították és minden idők legnépszerűbb német fejlesztésű rpg-je. A rendszere is változott, de alapvetően D20-at használ aládobással különböző variációban. Az első kiadás 1984-es és 2015-ben jött ki az utolsó, tehát gyakorlatilag egy élő termékről beszélünk több settinggel. Valamelyest igaz a felvetés a hasonlóságról a magyar rpg-vel. (Külön érdekesség, hogy a 2003-as negyedik kiadás alapdobozát egészében, a többi kiegészítőt pedig részben a Boros-Szikszai páros illusztrálta.)
Utolsó német játékunk ebben a cikkben az Engel, ami az eredeti német kiadásban még Tarot kártyát használó, a storyteller játékokhoz hasonló rpg volt, de aztán valamiért angolul már általános D20 motorral jelent meg. 2002-ben a D20 dömping idején futott. Kvázi-középkori Európában angyalok rendjei küzdenek egymással a világán.
Franciaország
L'Ultime Épreuve: Az első francia szerepjáték volt 1983-tól élt. Fantasy játék, de meglepő módon nem D&D klón, hanem inkább BRP-hez hasonlít és képzettségalapú, ami vásárlásos módon lépteti a karaktereket a szintek helyett. 83-ban azért ez nem volt még általános. Kijött hozzá általános fantasy és egy kelta hangulatú setting is.
Empire Galactique: Egy Space Opera zsufolásig csillagokkal és idegen fajokkal, amiben játszatunk űrkereskedőket, birodalmi katonákat, telepata papokat, vagy technorobot mérnököket. (1984)
Maléfices: Viktoriánus horror, ami az 1880-1920-as korban játszódik, witch doctorok és okkult varázslók mozgatják a szálakat a háttérben. Lovecraft helyett viszont a francia folklórra építkezett,1985-ben jött ki.
Rêve de Dragon: Ennek a játéknak a világát sárkányok álmodják és a játékos karakterek utazók, akik bejárják az alsó és felső területeit, megküzdenek az álommágiával és annak lényeivel. Költői hangulatú és örökké változó területek alkotják. Szintén 85-ös.
Animonde: Egy erőszakmentes fantasy rpg, aminek mesés idillikus világában az emberek és állatok békésen élnek együtt
A 90-es évek elején egy nagy sírrongálási botrány visszavetette a francia rpg életet, de ennek ellenére azért a fejlődés nem állt meg. A Multisim és az Asmodée cégek uralták ezt a piacot. Az első cikkben említett Nephilim valójában francia kiadvány, csak később került Chaosiumhoz a joga. Az első kiadása 1991-es.
In Nomine Satanis / Magna Veritas (1989): angyalok és démonok a mai Franciaországban, tele sötét humorral, antiklerikalizmussal, popkultúrával, szélsőséges politikával és szuperhatalmakkal. Az INS / MV-t még azelőtt írták, hogy Neil Gaiman & Terry Pratchett Good Omens-je megjelent volna, de később ez nagy hatással volt rá. (Angolul In Nomine néven fut).
Agone:
Egy általános fantasy szerepjáték, amiben mindenféle különleges fajú karakterek (tündérlény, minotaurusz,törpe, ogre, stb.), akiket átitat a múzsák varázsereje és harcolnak a gonosz Maszk (Masque) ellen. A rendszere az általam is kedvelt d10+képzettség alapú.
Bónusz: René, le jeu de rôle romantique (2000): a 19. századi romantikus irodalmat parodizáló játék, többnyire online elérhető. Minden forgatókönyvet tragédiának neveznek, a PC-k keseregve töltik napjaikat, miközben laza ruházatuk a szélben csapkod, titokban beleszeretnek nővéreikbe, és öngyilkosságot követnek el a bretagne-i sziklákon (angolul beszerezhető Wuthering Heights Roleplay néven).
Folyt. Köv.
